A vállalkozás működtetéséhez szükséges ismeretek

Még mielőtt belefogna vállalkozásának megalapításába fogadjon fel könyvelőt, hogy segítségével, szaktudásával segíthesse az Ön majdani sikeres vállalkozását.

Ha már túl vannak a cég ( egyéni vállalkozás) alapításán még az alábbi ismeretek is hasznára lehetnek vállalkozásának. A szükséges beszerzések számlatömb, kiadási- és bevételi pénztárbizonylat pénztárjelentés (időszaki vagy napi), szabadság-nyilvántartó könyv szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartólapja (ez fénymásolható is, a könyvelőtől is be lehet szerezni) Ha szükséges, pénztárgép beszerzés Bankszámla nyitás ( Minden vállalkozás kötelezett rá)

Mit kell tudnunk kitölteni, vezetni, ellenőrizni ?

A bevételekről számla kiállítása A kiadásokról számlák APEH által előírt kötelező tartalma Ez utóbbi kettő meg kell, hogy feleljen az ÁFA törvényben megfogalmazott követelményeknek! Pénztárbizonylatok vezetése. Útnyilvántartás vagy útelszámolás folyamatos vezetése (Év végén sokkal nehezebb visszamenőleg pótolni!). Havi rendszeres feladatok: A könyvelési anyag gyűjtése és átadása a könyvelőnek. (Nem év végén egy kupacban! Ajánlatos a számlákat elkülönítve gyűjteni. (Bank, pénztár, bevételi, kiadási bizonylat ) Így a vállalkozó is könnyebben átlátja forgalmát. Jelenléti ív vezetése ( még a tagoknak is kötelező)

Szabadság nyilvántartás vezetése Könyvelő által átadott befizetési kötelezettségeknek eleget tenni. Egyéb a működés során alkalmazható vegyes szabályok

Leltárkészítés

Minden év végén leltárt kell készíteni az áru és anyagkészletről vagy egy ezzel egyenértékű nullás nyilatkozatot kell leadni a könyvelőnek. Számlagyűjtés A számlák gyűjtögetése nagyon fontos mindenfajta kiadásról. (szakkönyv, folyóirat, tisztító szerek, irodaszerek, egyéb anyagok (kisebb javításokhoz festékek, villanykörte, WC papír), autómosás, parkolás (A parkoló automaták által kiadott jegyek nem számlák, de év végén összegyűjtve a szolgáltatók számlát állítanak ki róluk!), postai levélfeladás, fénymásolás, taxi. A nyugták nem számolhatóak el. Minden bizonylatot át kell adni a könyvelőnek, még a bankban kapott kp felvételi cetliket is! A bizonylatokat 5 évig kell megőrizni, a bérezéssel kapcsolatosakat 10 évig. A számlákon több féle dátum szerepelhet. A teljesítés dátuma határozza meg, hogy melyik könyvelési (ÁFA) időszakba kerülhet a számla (kivéve a folyamatos szolgáltatásokat, ahol a fizetési határidő számít (telefon, energia, könyvelés, bérleti díj)), a számla kelte a kiállítás dátuma, végül a fizetési határidő.

Kis összegű kiadások esetében nem jelent nagy gondot, ha későbbi időszakba kerülnek bele, de a bevételi számlák elmaradása miatt ön revíziózni kell a korábbi időszakokat. A számlákon a jelenlegi szabályok alapján csak akkor kell feltüntetni az SZJ (szolgáltatások jegyzéke) és a VTSZ (vámtarifaszám) számokat, ha azok nem normál 25%-os tételek vagy az ÁFA törvény külön nevesíti őket (pl. üzemanyagok). Az éves értékcsökkenések kiszámításához azonban szükség lehet az eszközök VTSZ-ére.

Pénztárgép

Nyílt árusítású üzletekben (ahova bármilyen természetes és jogi személy bemehet vásárolni) kötelező a pénztárgép alkalmazása Szabályzatok A vállalkozás vezetőjének el kell készteni vagy készíttetni bizonyos szabályzatokat (számviteli politika, melynek része a pénzkezelési, leltározási, értékelési szabályzat, számlatükör, -rend). Ilyen sablonok a kereskedelmi forgalomban kaphatóak vagy a könyvelővel is el lehet készíttetni. Nyilvántartások Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását is vezetni kell. Ezekbe a pénztár bizonylati-, a nyugta- és számla-tömböket -nyomtatványokat kell bevezetni.

Munkaszerződések

Amennyiben könyvelője nem vállalja a munkaügyi ügyintézést, munkavállalókkal kötött szerződéseken fel kell tüntetni a FEOR (foglalkozások egységes országos rendszere) számokat, mivel ezt a TB-nek be kell jelenteni. Jobb ezeket előbb megkérdezni a könyvelőtől. Figyeljen, hogy a munkaszerződés a Munka Törvénykönyvében foglaltaknak megfeleljen, ezért legjobb ha könyvelőjével készítteti el. A szerződést a munkába állást megelőző napon kell létrehozni, amely 3 részből áll: Munkaszerződés Tájékoztatás Nyilvántartásba vétel 2006.01.01-től a munkaköri leírás kötelező melléklete a munkaszerződésnek

Veszteségelhatárolás

Az első 4 év vesztesége korlátlanul elhatárolható a következő évek terhére, a továbbiak csak bizonyos megkötésekkel. Bevallások Ha valami miatt nem is készülhetnek el a pontos adatokat tartalmazó bevallások, legalább nullásan be kell küldeni egy nyomtatványt, így a bevallás meg nem léte miatt nem büntetnek.

Éves beszámoló

Az éves beszámolót jóvá kell hagynia a taggyűlésnek. Mivel amúgy is kötelező legalább egy taggyűlés, ezek eshetnek egybe. Éves beszámoló Az éves beszámolót jóvá kell hagynia a taggyűlésnek. Mivel amúgy is kötelező legalább egy taggyűlés, ezek eshetnek egybe. Cégautó - magánautó? Egy gyakran felmerülő kérdés a cégvezetők között. Cégautó esetében az elszámolható költségek köre a következő: átírási díj, illeték, súlyadó, biztosítás, üzemanyag, javítási költség (személygépkocsi költsége, valamint a benzin ÁFÁ.ja nem vonható le )és az értékcsökkenés (ÉCS), de figyelni kell, hogy bizonyos értékhatár felett nem érték-csökkenthető a személygépkocsi. Cégautó megléte esetén a törvények vélelmezik a magán célú használatot, mely miatt cégautó adót kell fizetni. Saját gépjármű hivatali célú használatára gépkocsi költségtérítés (üzemanyag, +9Ft/km költségtérítés kiküldetési rendelvény alapján fizethető, ebben az esetben a magánszemély mentesül a gépjárműadó fizetése alól.

Szerződéskötések

 Megbízási szerződések kötelezőek éves nettó 200 e Ft feletti szolgáltatásokkal kapcsolatos kifizetések esetén. Közvetített szolgáltatások (Alvállalkozás) Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen kritériumai vannak az alvállalkozói költségek érvényesítéséhez. A fővállalkozó és az alvállalkozó között létrejött szerződéseknek (vagy éves keretszerződésnek) a fővállalkozó valamilyen tevékenységével kell kapcsolatban lennie. A fővállalkozó (megbízott) és a megrendelő (megbízó) megbízási szerződésében ki kell kötni, hogy a megbízott szabadon, előzetes bejelentésre vagy egyéb módon dönthet alvállalkozók alkalmazásáról. A megbízó felé kiállított számlán külön tételekként kell szerepelnie az alvállalkozótól kapott számla (teljes vagy rész) tételeinek. Ezen eljárásmódnak a helyi iparűzési adó csökkentés szempontjából van jelentősége. Szvt 3§ (4) /1. közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható;

Engedélyek

A vállalkozónak különös figyelmet kell fordítaniuk az esetleg szükséges szakhatósági-, telephely és egyéb működéséi engedélyek beszerzésére ( a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek listája az Önkormányzatoknál tekinthető meg). Bizonyos tevékenységek csak megfelelő szakmai végzettségek birtokában folytathatóak. Nem szükséges ezekkel a bizonyítványokkal a cégvezető(k)nek (egyéni vállalkozóknak ) rendelkeznie, elég, ha a vállalkozásával, munka- vagy megbízási jogviszonyban (egyéni vállalkozónak csak alkalmazottja, segítő családtagja lehet) van egy erre alkalmas személy.

Tagi kölcsön

A tulajdonosok pénzkezelése miatt, valamit bizonyos olyan feltétlenül szükséges kiadások miatt, melyeket a bevételek átmenetileg nem fedeznek, ezek rendszerint bérleti-, területfoglalási díjak, árusítási engedélyek, gyakran lehet szükség a vállalkozás életében úgynevezett tagi hitelek alkalmazására. Ezek rendszerint kamatmentes, a tényleges pénzmozgást lefedő összegű hitelfelvételek, melyekről valamilyen egyszerű hitelszerződést kell kötni.

Tárgyi eszköz

Az olyan eszközöket, vagyoni jogokat (bérleti jog, számítógépes program), melyek több éven keresztül szolgálják egy vállalkozás működését, tárgyi eszközöknek (TE) vagy immateriális javaknak, összefoglalóan befektetett eszközöknek nevezi a számvitel. Az ezekre fordított kiadások nem egy összegben (kivéve a kis értékű TE-ket (KTE)), hanem törvényekben meghatározott arányban, több év alatt válnak költségekké. Ez az értékcsökkenés, amortizálás, az elszámolhatósági % pedig a leírási kulcs, mely meghatározza a leírás idejét. Ez autónál 5 év (20 %), számítógépeknél 3 év (33%), ingatlanoknál (csak az épületnél, a telek nem érték csökkenthető) 50 év (2%), gépeknél, bútoroknál 7 év(14,5%). A TE üzembe helyezésekor meg kell határozni egy ú.n. maradvány értéket, mely a várható végső ára lesz a berendezésnek(figyelni kell a piaci értékre is!), és a maradék összeget lehet amortizálni.

Képviselet

Egy vállalkozást az APEH-nál csak a vállalkozás tulajdonosai, egy bejelentett képviselő, egy meghatalmazott személy képviselheti. A meghatalmazás sok mindenre feljogosíthat egy magánszemélyt, de elvileg csak könyvvizsgáló vagy adótanácsadó járhat el adózási ügyekben egy vállalkozás képviseletében. A különböző adóhatóságok eltérően értelmezik a meghatalmazás kérdését és bizonyos esetekben nem fogadják el a könyvelő meghatalmazását

 Mi jelent az osztalék?

Ha valaki valamely társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, akkor jogosult arra, hogy a társaság adott időszakban elért eredményéből tulajdoni hányadának arányában részesedjék. Ez a részesedés az osztalék, amelyet az adott tulajdoni hányad névértékéhez viszonyítva állapítanak meg. Az osztalék mértékéről a közgyűlés dönt

Osztalék, vagy bérjövedelem?

A vállalkozások tulajdonosai az adózott eredményből, illetve a szabadon felhasználható eredmény tartalékból osztalékot vehetnek ki. Az osztalékból származó jövedelem kedvezőbben adózik a bérjövedelemnél. Azonban minden eset egyedi, ezért mindig kérje ki adószakértő véleményét. Osztalék jóváhagyása A vállalkozások tőkéjének védelmét, fenntartását, továbbá a hitelezők érdekeinek védelmét szolgálja az a szabály, hogy csak hiteles, megbízható információk birtokában, azaz a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egy időben lehetséges az osztalék jóváhagyása, fizetése és csak akkor, ha arra a jegyzett tőkén felüli szabad saját tőke rendelkezésre áll.

Ki fizethet osztalékot?

Törvényi előírás szerint csak meghatározott gazdálkodó szervezetek jogosultak arra, hogy adózott eredményükből osztalékot fizessenek tagjaik, illetve részvényeseik részére. Osztalék fizetésére jogosult például a gazdasági társaság (közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), az egyesülés, a szövetkezet és az erdő birtokossági társulat, míg nem jogosult osztalék fizetésére a közhasznú társaság. Profit visszatartás A cégek jogosultak a profit visszatartására, az osztalék fizetés rovására is. Természetesen csak akkor ha ezt előtte a közgyűlés is jóváhagyja. A profit visszatartott részét a cég saját céljaira fordíthatja (tőkeképzés, beruházás, stb.).

Oldal: Vállalkozásnak jó tudni
KÖNYVELÉS ADÓTANÁCSADÁS "MORNINGSTARS INVESTMENT KFT" - © 2008 - 2024 - morningstars.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat